A nyomdaalapítás

A nyomdaalapító Tevan Adolf és családja életét régi iratokból és fiának, Andornak a visszaemlékezéseiből többé-kevésbé ismerjük. Tevan Adolf célja egyértelműen az volt, hogy családját tisztességesen és becsülettel ellássa. A kulturált, megérdemelt haszonszerzéssel etikailag összhangban álló üzleti tisztesség, progresszív világnézet volt a sajátja, ezt a családba belenevelte. Korábban szatócsboltot nyitott, s különféle kisebb vállalkozásokkal próbálkozott. Rendkívüli munkakedvvel és kimeríthetetlen energiával sok mindenhez hozzáfogott az életben. A könyvek iránti szeretete egész életében szenvedélye volt. Ez vitte rá, hogy 1903-ban a Békéscsabáról Kolozsvárra távozó Lepage Lajos könyv- és papírkereskedését átvegye. E kis bolt hátsó részében volt egy ócska, lábbal hajtós amerikai tégelysajtó, néhány kilogramm betűanyaggal, apró nyomtatványok készítésére. Ez a kis műhely az egykori Vasút utca elején, a színház mellett volt. Maga az épület 1874-ben épült.

Egyetlenegy alkalmazottja volt e kis nyomdának, a nyomdászmunka minden mozzanatát ő végezte. Sajnos nem ismerjük ennek az embernek a nevét. Apát és fiát egyaránt megbabonázta a csilingelő nyomdagép, így indult hát a karrier.

A korabeli hatósági rendelkezések szakképzettség nélkül is engedélyezték a z 1903. április 1-jei nyomdaindítást. ( Zárójelben kell megjegyeznünk, hogy ez ma is így van.) A nyomdászat ún. szabad ipar volt, bárki megvehette a felszerelést és nyomdát indíthatott, de szakembert kellett alkalmaznia. A munkaellátottságot a papírkereskedésben előforduló névjegy, meghívó, gyászjelentés és más, apró nyomtatványok szolgáltatták.

Történetírásunk e pontján elevenítsük fel újra a 19. század végi nyomdászállapotokat.

1894-ben 13 nyomdát tartottak számon Békés megyében: Békéscsabán és Szarvason hármat- hármat, Orosházán és Gyulán kettőt- kettőt, Békésen, Gyomán és Szeghalmon egyet- egyet. Nyomdája volt már az akkor még Csanád megyéhez tartozó Battonyának is. Csaba három nyomdája Szihelszky József, a Povázsay testvérek és Lepage Lajos tulajdonában volt. Mindhárman az akkori fogalmak szerinti gyorssajtóval felszerelve dolgoztak, amely alkalmas volt könyvek és újságok nyomtatására.

Lepage Lajos "kis kombinátuma" - nyomda, könyv- és papírkereskedés - valamikor az 1890-es évet megelőzően indult. Jól képzett, igényes nyomdász lehetett, mert Kolozsvárra távozván, ott elismert tipográfus és kiadó lett. Békéscsabán a másik két nyomda mellett bizonyára nem tudott elég munkát szerezni.

Nem tudjuk pontosabban, mit vett át Tevan Adolf az elköltöző Lepage Lajos szakmai felszereléséből, mivel Lepage a gyorssajtót és a betűkészlet javát magával vitte.

A vállalkozás bevált, mi sem bizonyítja jobban, hogy 1904-ben már két tanuló felvételéről döntöttek a főnökök, aztán folytatódott a növekedés, ez vonzotta a rendelői igényeket, az pedig láncreakció módjára késztette a tulajdonost a gépi és személyzeti fejlesztésre. Az épületen belüli átalakítás révén a nyomda átkerült egy világosabb, tágasabb helyiségbe, a gépállomány gyarapodott egy frankenthali 13-as gyorssajtóval és egy Viktória tégelysajtóval. 1908-ban már két berakónő is tevékenykedett.

Az első esztendőkben a Tevan- nyomda - a város másik két nyomdájával versenyben, fokozatosan megszerzett vevőkörrel - az egyszerű alkalmi és üzleti nyomtatványok, esetenként megrendelt könyvek előállítása mellett elsősorban újságok nyomtatásával foglalkozott.